[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Chase nem válaszolt a kérdésére, ehelyett ezt mondta:– Sokat segített nekem.Pár pillanat csend lett, és Chase arra gondolt, Loretta biztos úgy érzi, talántúl sokat fecsegett.– Tudja, Jillian nem nagyon beszél magáról.Chase ezt már megtapasztalhatta Jillian egyáltalán nem árult el magáról túlsokat.– Jillian biztosan hamarosan felhívja önt, és elmondja, mi a helyzet.– Remélem is.Nagyon kedvelem õt és Abbyt is.Chase úgy érezte, a társalgás véget ért.Elköszönt hát.– Még egyszer köszönöm.Chase arra gondolt, elmondja-e Jilliannek, hogy felhívta Lorettát, vagy inkábbtartsa titokban.Végül is mindegy.Ha Jillian rájön a dologra, majd azt mondja,hogy csak információt gyûjtött.És mi van, ha õ is gyûjt adatokat róla?Nem baj.Akkor legalább nem kell elmesélnie, miért tartotta magát távol azapjától felnõttkorában… és hogy az anyjával való kapcsolata miért olyanerõltetett még mindig.Végül úgyis minden kiderül.Mindig kiderül.A titkok csak bajt okoznak.Havalaki, akkor õ a saját bõrén tapasztalta meg ezt.5.FEJEZETAz elkövetkezõ néhány napban Jillian és Chase felváltva ültek Marianne ágyamellett a kórházban.Jillian behozta a kislány két legkedvesebb állatkáját ésegy nagy halom könyvet.Minden alkalommal olvasott neki, és nagyon élvezte atekintetében megcsillanó örömöt.Amikor belépett Marianne szobájába, ahároméves kislány arca felderült, és követelte, hogy Jillian az ágyára üljön.Meseolvasás közben fejecskéjét Jillian mellére hajtotta.Az asszony minden pillanattal közelebb érezte magát Marianne-hez.A kislányszépen gyógyult, és már nem sok idõ kellett ahhoz, hogy hazamehessen.Amikor Jillian otthon volt Willow Creekben, Abbyvel játszott, gyakran vittesétálni a szõlõbe.Megnézték a lovakat a pajtában, Eleanor kancáját, Giselle-t,Marianne póniját, Prancert és Chase hatalmas, barna-fehér foltos Esperadóját,ezenkívül felfedezték a birtokot.De bármit is csinált éppen, Chase állandóanott járt a fejében.És a csókja… Nem lett volna szabad hagyni, hogy megcsókoljaõt, mert ez most ott feszült kettejük között.Valahányszor ránézett a férfira, még élénkebb és izgalmasabb képek peregtek lea fejében.Mostantól minden pillantás vagy érintés különös jelentõséggel bírt.Szombat délelõtt Jillian és Chase elvitték Abbyt az orvoshoz, hogy ottnyálmintát vegyenek a DNS-vizsgálathoz.Jillian megpróbálta felkészíteni rá, ésmegígérte neki, hogy Vaut is magával viheti.Ahogy mentek lefelé a lépcsõn, Abby megkérdezte:– Vihetem Clarát is?Clara volt a kedvenc babája, és Jillian nem akarta megtagadni tõle ezt amegnyugtató vigasztalást.– Persze.Én addig lemegyek a konyhába, te meg menj, és keresd meg.Azt hiszem,a kanapén van a nappaliban.Gabonapelyhet vagy rántottát kérsz?– Gabonapelyhet… banánnal.– Gabonapehely, banán.Értettem – mondta vidáman Jillian.Abby elszaladt, hogya nappaliban megkeresse a babáját, õ pedig a konyha felé indult.Alig egykétméterre járt az ajtótól, amikor hangokat hallott, és megállt.A férfihangnagyon határozottnak tûnt, és Jillian számára ismeretlennek tûnt.– El kell adnod Willow Creeket – mondta a férfihang.– A Chase-zel valókapcsolatod már soha nem lesz olyan, mint azelõtt.Szerinted megbízhatszbenne?Aztán csend lett, és Jillian tudta, hogy nem illik hallgatóznia.Cipõsarkávalszándékosan kopogva tett néhány lépést, majd benyitott a konyhába.Eleanor az asztalnál ült.A pultnak támaszkodva száznyolcvan körüli feketehajú, erõsen õszülõ, szakállas férfi itta a kávéját vele szemben.Vörös-feketeflanelinget és kezeslábast viselt.Amikor Jillian belépett a konyhába, ránézett.A tekintete kíváncsi volt, deegyben kicsit rosszkedvû is.– Jó reggelt – köszönt az asszony Eleanornak és az idegennek.Eleanor és õ már odáig jutottak, hogy el tudták viselni egymást.Chase anyjamindent megtett, amit csak lehetett, hogy Abby otthon érezze magát, ezértJillian nagyon hálás volt neki.Ami pedig õt illeti, szerette volna áttörni azta falat, ami Eleanort körülvette.Ha ezt elérné és jobban megértené a nõt,akkor Chase-zel is jobban boldogulna.Ez pedig nagyon fontos, ha a férfi sokatidõzik Abbyvel
[ Pobierz całość w formacie PDF ]